Hogyan írjon önéletrajzot egy junior programozó?
A junior fejlesztőket sajnos nem fogják levadászni a fejvadászok, hanem a kezdő informatikusnak kell a munka után mennie. Ebben nagy segítség egy jó CV!
Amikor egy állásra jelentkezik valaki, a munkaadó először az önéletrajzával találkozik, így ez lesz a legelső benyomása a jelentkezőről. Csak ha ez az első kis bemutatkozás meggyőző, lehet szó arról, hogy felveszik a telefont és behívják állásinterjúra.
Egy junior fejlesztő azonban még pályakezdő az informatika világában. Nincs, vagy alig van munkatapasztalata, és ez nagyon megnehezíti, hogy egy jó önéletrajzot tegyen le az asztalra. Pályaváltók esetében további hátrány, hogy van sok munkatapasztalatuk, csak egészen más területről. Egy „hagyományos” önéletrajz így gyorsan a kukában végezheti egy elfoglalt HR-es postafiókjában. Ebben a cikkben összeszedtük, hogyan lehet a tapasztalat hiányát ellensúlyozni egy jól összerakott CV-vel, kifejezetten kezdő programozókra és pályaváltókra kihegyezett tippekkel.
Ilyen legyen egy kezdő informatikus CV-je
Az önéletrajz természetesen legyen „amerikai stílusú”, ami nem azt jelenti, hogy szűkszavú, hanem azt, hogy az információk pontokba szedve, átlátható módon jelennek meg, és nem egy olvasmányos esszéként. Az önéletrajz kinézetére rengeteg jó template található az interneten, de az önállóan Wordben megszerkesztett önéletrajz épp olyan jó lehet. Tartalmilag azonban érdemes a következő részeket az alább bemutatott sorrendben tartalmaznia.
Személyes adatok
Az itt megadott adatokon fogják a potenciális munkaadók elérni a jelentkezőt, ezért érdemes duplán ellenőrizni, hogy mind a telefonszám, mind az emailcím helyesen lett-e megadva. Külföldre történő állásra jelentkezés, vagy külföldről Magyarországra való jelentkezés estén a telefonszámot nemzetközi formátumban kell megadni. (Ezen felül fontos tudni, hogy a HR-esek általában telefonon veszik fel a kapcsolatot először a jelentkezővel, ezért fontos az állandó elérhetőség, vagy, ha ez nem megoldható, ajánlott visszahívni a nem fogadott hívásokat, még munkaidőben!). Érdemes lehet a tagolásra is figyelni: a +36 12 345 6789 formátumot könnyebb kiolvasni, mint a +36123456789-et. Email-cím esetében pedig érdemes lehet külön a munkának szánt fiókot létrehozni, hogy ne a gyerekkori becenevedet tartalmazó címet küldd el a potenciális munkaadódnak.
Bár nem „kötelező”, szokás megadni a születési évet vagy életkort ebben a részben, és település nevét is, ahol a munkavállaló él. Pontos születési dátum és pontos lakcím nem szükséges! Ha sejthető, hogy a jelentkező koránál fiatalabbakat várnak az adott pozícióra, akkor egyszerűen nem kell megadni az életkort (úgyis ki lehet az egyéb adatokból számolni).
A kép szintén nem kötelező elem. Beilleszthető, de nem fontos. Legyünk őszinték: egy informatikus mindegy, hogy hogy néz ki :) A jelentkezőnek érdemes átgondolnia őszintén, hogy korábban előnye származott-e a külsőjéből? Ha igen, érdemes ide is betenni, egyébként jobb kihagyni.
Portfólió: programozók, webfejlesztők esetében itt a CV elején, de a személyes adatok rész végén szokás, jól láthatóan feltüntetni a linket az álláskereső portfólió oldalára vagy github fiókjára! Gondoskodni kell róla, hogy a portfólió linkek működjenek, megtekinthetőek legyenek, sőt: a szakmai fejlődéseddel párhuzamosan érdemes visszatérni a korábbi referencia munkákhoz is, és azokat javítani, fejleszteni, bővíteni! Ez a legfontosabb, ami szakmai szempontból tehető az előmenetelért.
Célok
Nagyon fontos: akinek még nincs sok szakmai tapasztalata, a legfőbb dolog, amivel ezt ellensúlyozni tudja az az, ha motivált! A célok részben kell bemutatni, hogy az álláskereső mennyire lelkes, motivált a fejlődésre és a tanulásra, nyitott az újdonságokra és rugalmas az elvégzendő feladatok tekintetében. A Célok részt fontossága ellenére rövidre kell fogni, 2-3 sor hosszú legyen az egész, amiben az álláskereső tisztázza, hogy kifejezetten programozó / webfejlesztő / Egyéb IT akar lenni.
Technikai skill-ek
Ebben a részben kell felsorolni azokat a technológiákat, amelyekhez az álláskereső ért. Elég a felsorolás, nem szabad bővíteni ezt a blokkot részletekkel! A programnyelveken kívül egyéb technikai skillek is kerüljenek ide fel, például: WordPress, Git, Linux, Docker, stb.
Szakmai Képzések
Itt ajánlott felsorolni, hogy milyen oktatás által jutott az álláskereső ide, hogy erre az informatikai pozícióra alkalmasnak érzi magát. Például: 2023 – Full Stack Webfejlesztő képzés - Prooktatás. Semmiképp ne kövessül el azt a hibát, hogy csak a több éves, államilag elismert képzéseinket jelenítjük meg az önéletrazban, ugyanis ez az informatikában nem így működik.
Munkatapasztalatok
Két fajta munkatapasztalat van, amelyeket máshogy kell kezelni. Az egyik az informatikai munkatapasztalat, a másik pedig minden egyéb munkatapasztalat.
Ha az álláskeresőnek már van informatikai munka tapasztalata, akkor azt részletezni kell! Mit hoztak létre a csapattal, és a csapaton belül mi volt az ő dolga? Miért volt felelős? Mit ért el? Esetleg online elérhető az a weblap vagy rendszer, amit létrehoztak? Akkor be kell linkelni!
Azokat a munkatapasztalatokat viszont, amik nem kapcsolódnak az informatikához, érdemes nagyon szűkszavúra fogni. Dátum, cégnév, pozíció, munkakör, ennyi elég is. Ugyanakkor nem ajánlott ezeket a munkatapasztalatokat teljesen kihagyni az önéletrajzból! Először is, enélkül nagy kronológiai lyukak fognak tátongani a CV-ben, ami nem néz ki jól, és a HR-esek úgyis rákérdeznek ezekre a lyukakra. Másrészt van rá esély, hogy épp az egyéb szaktudásunk miatt fognak behívni egy pályaváltó álláskeresőt egy állás interjúra! Ugyanis nagy szükség van olyan informatikusokra, akik a programozáson kívül még valami máshoz is értenek: pénzügy, jog, kereskedelem, mérnöki területek, bármi! Egyedül a fizikai munkák esetében megfontolandó azok teljes „kifelejtése” az önéletrajzból.
Nagyon fontos még azt is megérteni, hogy az önéletrajz nem adóbevallás! Nem az Adóhivatal fogja azt olvasgatni, ezért érdemes bátran beleírni minden munkát, különösen, ha az az informatika világához kapcsolódik. Másod-állások, projekt munkák, esetleg nem bejelentett „fekete” munkák, ismerősnek vagy civil szervezetnek ingyen készített weblap, ez mind hasznos információ és azt mutatja az önéletrajzot olvasónak, hogy ez az álláskereső azért nem teljesen zöldfülű, és egy kis munka tapasztalata van már azon a téren, amire jelentkezett.
A szakmai tapasztalatokat kronológiailag időben visszafele szokás feltüntetni, nem napra, de hónapra pontosan. Amennyiben az álláskeresőnek korábban volt informatika területén szakmai tapasztalata, egy kis kozmetikázás megengedhető és beírható az legfelülre.
További Képesítések
A jelentkező itt sorolja fel azokat a végzettségeit, ami az előtt tanult, hogy informatikára adta volna a fejét. Időrendi sorrendben visszafele szokás haladni a végzettségek között, de elegendő a felsőfokú és posztgraduális tanulmányokat feltüntetni. Középiskolai végzettséget csak annak érdemes feltüntetnie, aki informatikai szakközépiskolában, vagy esetleg valamelyik Top5 gimnáziumban végzett.
Nyelvtudás
Értelemszerűen itt kell felsorolni, hogy az álláskereső milyen idegen(!) nyelvet beszél és milyen szinten. A következő elnevezések elterjedtek:
Minimális
Alapfok
Társalgási szint
Középfok
Felsőfok
Anyanyelvi szint
Esetleg még: Tárgyalási szint, ami a középfok és felsőfok között helyezkedik el.
A magyar nyelvet nem helyes feltüntetni a nyelvi képességek között, az inkább csak megmosolyogtató.
Sokan vannak, akik nem olyan szinten beszélnek egy nyelvet, mint amilyen szintről papírjuk van. Az önéletrajzírás nyílt titka, hogy a legjobb színben tünteti fel magát az ember, ami még nem hazugság. Ezért a papír és a valóság közül mindig azt érdemes feltüntni, amelyik magasabb szintű!
Pro tipp: középfokon már nagyon sokan beszélnek angolul vagy valamilyen más idegen nyelven, azonban felső fokon még mindig kevesen. Akinek felsőfokú nyelvtudása van, annak érdemes a nyelvtudás részt előre hozni az önéletrajzában, közvetlenül a technikai skillek után!
Hobbi, szabadidős tevékenység
A hobbi nem kötelező eleme egy CV-nek, akár el is hagyható. Ugyanakkor nem teljesen felesleges ez a rész sem. A HR-esek megpróbálnak a jelentkezők személyiségére következtetni a hobbijukból: Aki például focizni vagy vízilabdázni szeret, ez valószínűleg jó csapatjátékos. Aki teniszezik vagy valamilyen küzdősportot művel, abban vélhetően erős a versenyszellem, aki pedig futni szeret, az magányos farkasként, önállóan halad előre.
Kerülendők az olyan általános és, már bocsánat, érdektelen szabadidős tevékenységek, mint a tévézés, sorozat nézés, barátokkal kikapcsolódás, sőt az olvasás is ilyen, ha az nem irányul valamilyen specifikus érdeklődési körre. Legjobb hobbi az, ha a jelentkező különböző online feladatokat old meg kedvtelésből azon a programnyelven, amelyiket az adott állásnál is elvárnak :)
Konklúzió
Az önéletrajz célja, hogy az álláskereső a legjobb oldalát mutassa meg az állást kínáló munkaadó felé. Sajnos komolyabb munkatapasztalat hiányában egy pályakezdő hátrányból indul, de az egyéb készségei kidomborításával egy jól megírt, igényesen összerakott önéletrajzzal jobban átjut az első rostán, így hamarosan befogják hívni egy állás interjúra. A következő cikkben erről lesz szó.
A szerző 13 évig volt vezetője egy munkaközvetítő ügynökségnek.
