Webfejlesztést tanulni „informatikai analfabétaként” | Blog by: Eszter
„Tudnál mondani néhány leírónyelvet?”
Ezt a kérdést idén januárban tették föl nekem és hát azt hiszem, mondanom sem kell, hogy köpni, nyelni nem tudtam. Még csak értel
„Tudnál mondani néhány leírónyelvet?”
Ezt a kérdést idén januárban tették föl nekem és hát azt hiszem, mondanom sem kell, hogy köpni, nyelni nem tudtam. Még csak értelmezni sem tudtam a kérdést vagy rájönni arra, hogy milyen témakörben keressem a választ.
Nem gondoltam volna, hogy 4 hónappal később nem csak felsorolni tudok leírónyelveket, hanem ismerem és használom is az egyiket.
Miután elvéreztem ezen a mások által talán könnyűnek vélt kérdésen úgy hozta az élet, hogy februártól a Prooktatásnál kezdtem tanulni, így alkalmam nyílt megismerni a leírónyelveket és az egyikbe kicsit komolyabban bele is nézni.
A 3 hónapos Front-end tanfolyam (HTML, CSS, Bootstrap, Javasrcipt) első órájára remegő térdekkel léptem be, mivel a Wordon és Google-en kívül semmit nem tudtam használni a gépen. Nagyjából a második 45 perc közepe fele nyugodtam le, amikor ráeszméltem, hogy „Jééé értem, amit magyaráznak!”. Ez a nyugodtság a 3. óra tájékán már véglegesült bennem. Az órák hangulata, a tanuló társaim segítsége, és az oktató mérhetetlen türelme velünk szemben voltak azok a tényezők, amik miatt ténylegesen szerettem is órára járni.
Persze voltak a modulnak olyan témakörei, amibe első neki ugrásra beletört szinte mindenki bicskája, a CSS griddel a mai napig rosszat álmodok, viszont ébren már félkézzel legyőzöm.
A csoportunk eléggé „vegyesvágott” volt. Voltak olyanok, akik már maguktól tanulgattak HTML, CSS-t, volt olyan, aki csak a meglévő tudása szintre hozásáért, felfrissítéséért jött, és hát voltam én, aki az első óra végéig azt sem tudtam mit és miért fogok tanulni. Még így is, hogy én, mint a csoport fekete báránya ott rontottam a levegőt, sem volt olyan, hogy valaki lemaradjon, vagy unatkozzon az órák alatt. Az oktató remekül magyarázott így én is szinte elsőre megértettem mindent, és így együtt tudtunk haladni.
Szerintem gimi óta ez volt az első olyan vizsga, amire nyugodt szívvel mentem be, mert éreztem, hogy tudom, értem az anyagot és sikeres lesz. Ezzel szerencsére nem csak én voltam így, a vizsga előtti percek sem teltek feszülten, inkább jót röhögtünk a felmerülő közös poénokon és próbáltunk egymástól a beadandóinkhoz tanácsokat kérni.
Ezután az élmény után nyugodt szívvel tudom azt mondani mindenkinek, hogy senki ne ijedjen meg, aki úgy gondolja, hogy túlságosan öreg vagy alulképzett egy ilyen képzéshez. Tapasztalataim azt mutatják, hogy a kor, a nem vagy az informatikai előképzettség egyáltalán nem befolyásolják a tudás megszerzésének kimenetelét, ezért ha úgy érzed, hogy téged is érdekel a webfejlesztés ne habozz és iratkozz be a Prooktatás következő tanfolyamára.
