Mesélnél egy kicsit magadról? Mivel foglalkoztál, mielőtt oktató lettél nálunk?
A programozás mellett biológia alapszakot végeztem az egyetemen, mivel mindig is érdekelt a természettudományok világa.Már korábban is a biológia és informatika különös párosítása vonzott, ez volt a szívem csücske, sőt középiskolában is ilyen irányban tanultam.Ez sokak szerint érdekes párosítás, hiszen biológia-kémia a leggyakoribb. Bár az egyetemi alapképzés során inkább a biológia felé indultam el, hamar éreztem, hogy hiányzik az informatika. Ezért mesterszakon az orvosi biotechnika képzést választottam a Pázmányon, az Információs Technológiai és Bionikai Kar keretein belül, ahol a két terület szorosan kapcsolódik egymáshoz, és sok informatika is szerepel benne.
Egyetemi éveim alatt már diákmunkaként is programozással foglalkoztam, majd közel 4–5 évig dolgoztam Django fejlesztőként.
Később ismét éreztem az igényt a tanulásra, így belevágtam egy második mesterszakba, amely képfeldolgozásra és gépi látásra specializálódik. Ezt 3 helyen, 3 iskolában tanítják: Madridban, Bordeaux-ban és Budapesten. A mesterszak elvégzése után doktori tanulmányokat kezdtem a Pázmányon.
Hogyan kerültél kapcsolatba az oktatással?
Az oktatás mindig is közel állt hozzám, már az első mesterszakom alatt is lehetőségem nyílt oktatni egy olyan tárgyat, amit korábban teljesítettem.
Megtapasztaltam, hogy mennyire jó élmény másoknak segíteni a tanulásban, miközben én magam is rengeteget tanulok. Nagyon más ugyanis valamit „csak” megcsinálni, mint érthetően és logikusan elmagyarázni másoknak.
Sokszor előfordul, hogy egy-egy hallgatói kérdés teljesen új nézőpontot nyit meg számomra is, és ez folyamatos fejlődési lehetőséget jelent. Úgy gondolom, hogy az információ átadásának képessége rendkívül hasznos készség, amit folyamatosan lehet és érdemes fejleszteni. Régóta éreztem magamban a késztetést, hogy ezzel foglalkozzak, így természetes lépés volt számomra, hogy az oktatás felé is nyissak. Teljes állású munkára akkor még nem volt lehetőségem, de ez a részmunkaidős forma tökéletesen illeszkedett az életemhez, és örülök, hogy így csatlakozhattam hozzátok.
Hogyan kerültél kapcsolatba az általad oktatott területekkel?
A Python programozással a mesterszakos tanulmányaim során kezdtem el mélyebben foglalkozni, és már ekkor megismerkedtem a Django keretrendszerrel is.A gyakorlati munkáim alatt egyre több projektben használtam ezt a technológiát, így gyorsan elmélyült a tudásom ezen a területen. A legtöbb tapasztalatot Django fejlesztőként szereztem, főként az egyetemen kívüli munkáim során.A UI terület pedig természetesen szervesen kapcsolódott ezekhez a projektekhez, ugyanis fontos volt számomra, hogy ne csak a háttérrendszerek működjenek jól, hanem a felhasználói felületek is átgondoltak és hatékonyak legyenek.
Mióta vagy oktató a Prooktatas.hu-nál, és milyen kurzusokat vezetsz?
2023 októberében indult az első csoportom a Prooktatas.hu-nál, azóta vagyok oktató. Jelenleg elsősorban Python programozást, Django webfejlesztést, valamint UI-hoz kapcsolódó alapokat oktatok. A célom, hogy a hallgatók ne csak technikai tudást szerezzenek, hanem valódi gyakorlati tapasztalatot is, amit a későbbiekben magabiztosan tudnak alkalmazni.
Mit tartasz a tanfolyamod legerősebb pontjának?
A Python tanfolyam egyik legnagyobb előnye, hogy egy viszonylag egyszerű, jól olvasható programnyelvet tanítunk, ami ideális választás a kezdők számára. Természetesen itt is előkerülnek összetettebb témák, mint például a dekorátorok vagy az objektumorientált programozás, de a képzés felépítése érthető és fokozatos, így ezek is jól emészthetővé válnak. A visszajelzések alapján a hallgatók értékelik, hogy logikusan építkezünk, és ténylegesen megértik, amit csinálnak.
Van egy kedvenc tananyagrész, amit szívesen tanítanál? Mi a jelenlegi kedvenc modulod?
Nagyon szívesen tanítanék képfeldolgozással kapcsolatos témákat. Ez különösen közel áll hozzám a saját tanulmányaim és érdeklődési köröm miatt. Bár jelenleg csak érintőlegesen van lehetőség említeni a Python órákon vagy a Data Science képzésben, amit nem én tartok, mégis remélem, hogy a jövőben mélyebben is foglalkozhatunk vele.Ami viszont jelenleg is mindig örömet okoz, azok a gyakorlati modulok, amelyek során a hallgatók különféle fájltípusokkal dolgoznak, fájlokat nyitnak meg, szerkesztenek, vagy például a requests modult használva az internetről töltenek le adatokat.Ezekben a részekben nagyon jól látható, hogy a programozás milyen közvetlenül hasznosítható tudást ad, és ez a gyakorlati hasznosság mindig motiválóan hat a tanulókra is. Számomra pedig az a legjobb érzés, amikor látom rajtuk, hogy „összeáll a kép”.
Mi szokott lenni a leggyakoribb kérdés vagy nehézség, amivel a tanulóid hozzád fordulnak?
A leggyakoribb nehézség általában a haladó témaköröknél jelentkezik. Például amikor a dekorátorokról van szó. Ilyenkor többen is elveszítik egy kicsit a lelkesedésüket, mert hirtelen úgy érzik, elakadtak. Igyekszem ilyenkor megnyugtatni őket: nem baj, ha valami elsőre nem megy. A dekorátorokat például nem kötelező napi szinten használni, de jó, ha legalább ismerik az alapelvet. A Pythonban sok minden többféleképpen is megoldható, így mindenki megtalálhatja a számára kényelmes utat.
A leggyakoribb kérdés, amit feltesznek, hogy „mire lesz ez jó a munkaerőpiacon?”
Ez teljesen jogos és fontos kérdés. Ilyenkor el szoktam mondani, hogy az alap Python tudás önmagában még nem elegendő, de nagyon jó kiindulási pont. Hosszú távon érdemes specializálódni – például adatelemzés, data science vagy webfejlesztés irányába. Szerencsére ezekre a területekre jelenleg is van kereslet, így ha valaki elkötelezi magát egy konkrét út mellett, jó eséllyel el tud majd helyezkedni.
Milyenek a diákok visszajelzési?
A Django tanfolyam már alap Python-ismeretet feltételez, és éppen ezért sok hallgatónál az a pozitív élmény, hogy végre látják, hogyan áll össze a tudásuk egy konkrét, működő webes projektben. Ráadásul, aki webfejlesztés iránt érdeklődik, itt igazán azt érzi, hogy hasznos, piacképes tudást szerez. Volt már olyan hallgatóm is, aki az órai feladatokon túl saját projektbe is belevágott, és büszkén mutatta, hogy önállóan mit épített, ez mindig hatalmas öröm. Ugyanakkor a Django komplexebb logikát igényel, és nem mindenkinél jön ez azonnal ösztönösen. Több szorgalmat, gyakorlást kíván, és előfordul, hogy valaki a félúton úgy érzi, ez nem neki való.
Volt már olyan diákod, akinek a fejlődése inspirált téged?
Igen, szinte minden csoportban van legalább egy–két olyan tanuló, aki különösen motiváló számomra. Ők nemcsak a kötelező feladatokat végzik el, hanem igyekeznek a tanultakat beépíteni saját projektjeikbe is. Volt olyan hallgatóm, aki külön küldött saját készítésű feladatokat, amikhez a tanfolyamon tanultakat használta fel és ezekben látszott, hogy valóban érti és érdekli is, amit csinál. Számomra ez a leginspirálóbb: amikor valaki nem csak azért tanul programozni, mert jobb fizetést szeretne vagy munkát keres, hanem mert valódi kíváncsiságot és örömet érez közben.
Amikor a kódolás nem csak eszköz, hanem szórakozás is – ez az, ami igazán meg tud ragadni, és engem is tovább motivál az oktatásban.
Szerinted mi a legfontosabb hozzáállás vagy készség, amire egy kezdőnek szüksége van a sikeres tanuláshoz?
Az egyik legfontosabb alap a logikus gondolkodás. Ez minden programozási nyelvnél kulcsfontosságú, még a Python esetében is, amely jóval kezdőbarátabb, mint sok más nyelv. Ha valakinek megvan ez a logikai szemléletmód, akkor később bármelyik programnyelvet könnyebben meg tudja tanulni. Volt is olyan diák, aki a Python után teljesen más irányba indult tovább, és gond nélkül boldogult. A másik, amit legalább ilyen fontosnak tartok, hogy meg kell találni az örömet a programozásban. Ha valaki csak kötelességből ül le, mert „meg kell csinálni a házit”, akkor egy idő után könnyen elveszíti a motivációját.
Viszont, ha ráérez, hogy a programozás mennyi mindenre használható, akár csak egy hétköznapi feladat automatizálására, az hatalmas lendületet ad. Például, ha 100 fájl közül kell kiválogatni valamit, és erre ír egy kis programot, azonnal látja a hasznát.
Szerintem ez a kulcs: amikor valaki elkezdi élvezni, hogy problémákat old meg kóddal.
Te hogyan tartod magad naprakészen a szakmában? Van valamilyen rutinod vagy kedvenc forrásod?
A napi rutinomban nagyon fontos szerepet játszik az, hogy mindig azon gondolkodom, hogyan lehet egy adott feladatot programozással egyszerűsíteni vagy automatizálni. Amikor ilyen helyzet adódik, utánanézek új könyvtáraknak, eszközöknek, és kipróbálom őket. Ez nemcsak munka közben zajlik, hanem ha például a mindennapi életben is találok egy kihívást, megpróbálom Pythonban megoldani. Ez a szemlélet segít folyamatosan fejlődni, hiszen így mindig új technológiákat és megoldásokat ismerek meg, miközben gyakorlom is a tudásomat.
Milyen technológiák, trendek vagy módszerek izgatnak mostanában a szakmádban?
Jelenleg, ahogyan szerintem sokakat, engem is leginkább a mesterséges intelligencia fejlődése foglalkoztat. Két szempontból is izgalmasnak találom: egyrészt a képfeldolgozás területén, ahol már most is erősen jelen van és új lehetőségeket nyit meg, másrészt abban a tekintetben, hogy mennyi mindent képes kiváltani vagy leegyszerűsíteni a mindennapi munkánk során.
Én kifejezetten bizakodó vagyok az AI jövőjét illetően. Úgy gondolom, hogy már most is szinte bármit képes megcsinálni, de a kulcs az, hogy mi hogyan használjuk.
Fontos, hogy tudjunk kritikusan gondolkodni, és megfelelően tudjuk értelmezni, amit kapunk tőle. Ebben rejlik az igazi hatékonyság.
Mik a terveid a jövőre nézve oktatóként vagy szakemberként?
Elsődleges célom, hogy befejezzem a doktori képzésemet. Ezt követően szeretnék olyan munkahelyen elhelyezkedni, ahol a programozás és a természettudományok területei összeérnek. Korábban Django fejlesztőként dolgoztam, de az nem kapcsolódott a biológia vagy képfeldolgozás világához, így most olyan munkát keresek, ahol ez a kettő együtt jelen lehet. Oktatóként pedig szeretnék elindítani egy képfeldolgozással foglalkozó modult, hogy még több tudást adhassak át a hallgatóknak, és bővíthessem a képzés palettáját.
Ha csak egy tanácsot adhatnál a most kezdőknek, mi lenne az?
Azt tanácsolnám, hogy próbálják meg megtalálni a személyes érdeklődésüket a programozásban. Természetesen az is teljesen rendben van, ha valaki szakmaváltás miatt kezd el programozni, de sokkal motiválóbb és eredményesebb, ha konkrét problémák megoldására használják a programozást. Ez egy sokkal kézzelfoghatóbb, célzottabb és élvezetesebb megközelítés, ami segít kitartani és fejlődni.
Mit üzennél azoknak, akik még gondolkodnak, hogy belevágjanak-e a tanfolyamba?
Fontos, hogy először felmérjék, mennyire áll rá az agyuk a programozásra.
Ehhez érdemes kitölteni egy egyszerű tesztet, illetve online elvégezni néhány alapvető gyakorlati feladatot, hogy kiderüljön, van-e érzékük hozzá.
Ha úgy érzik, hogy van affinitásuk, mindenképpen megéri belevágni. A világ egyre inkább ebbe az irányba halad, és még ha nem is teljes szakmaváltásról van szó, a programozási ismereteket akár a munkán kívül is nagyon jól lehet hasznosítani. Hosszú távon érdemes ebbe fektetni az időt és energiát.
