Nőnap alkalmából csokorba szedtük az informatika történetének legjelentősebb nő alakjait.

Talán mindenki számára köztudott, hogy az első program nyevlet egy hölgy írta meg. No, de kik voltak még, akik nőként jelentősen hozzájárultak az informatika fejlődéséhez.

Talán kevesen tudják, hogy koránt sem hétköznapi módon indult a programozás története, amely alapjait még a 19. század első felében egy nő tette le. Ada Lovelace brit matematikus és író volt az első, aki számítógépes programot alkotott, később éppen ezért még programnyelvet is elneveztek róla.

Tragikusan rövid élete során több területen is úttörő jelentőséggel bírt munkája, nőként olyan terepen is bizonyította tehetségét, ahol korábban nő még nem tette le a névjegyét. Elsősorban édesanyjának köszönhette, hogy kvalitásaira fény derült, mert Annabella Milbanke egyedül nevelte gyermekét, akinek a kor Britanniájának legvagányabb figurája, lord George Byron volt az édesapja. Az angol romantikus költészet fenegyereke azonban nem volt jó apa, miután kiderült, hogy temérdek viszonya közül a féltestvérével folytatott kalandból gyermeke született, elhagyta az országot, és a családját.

A kis Augusta Ada Byron ekkor egy éves volt, így apja kicsapongó életstílusa helyett anyja szigorában nőtt fel, és ennek lett eredménye, hogy már korán kiderült matematikai tehetsége. A Lord Byron által csak paralelogrammahercegnőnek becézett édesanya saját matematikai vonzalmát nevelte bele a Lovelace nevet csak házasságával felvevő Adába.

Aztán 1833. június 5-én a tehetséges matematikus találkozott Charles Babbage-dzsal, és egy csapásra megváltozott a világ! Na, talán nem egy csapásra, de kettejük találkozója megalapozta azt, amit most mi programozásnak hívunk. A Charles Babbage-dzsel való együttműködésben, aki különféle mechanikus számítógépek kifejlesztésén dolgozott, Lovelace segített a „Difference Engine” és az „Analytical Engine” tervezésében és fejlesztésében, utóbbi az első általános célú programozható számítógép terve volt.

Ám Ada Lovelace különlegessége az volt, hogy ő volt az első, aki látta a számítógépek potenciális alkalmazását a matematikán túlmenően is. Ő volt az első, aki leírta, hogyan lehetne az Analytical Engine-t arra használni, hogy nem csak számokat, hanem szimbólumokat és adatokat is kezeljen. Emellett megírta az első számítógépes algoritmust is, amely az Analytical Engine-en futtatható lett volna, ezáltal őt tekintik az első programozónak.

Mindössze 36 évesen, 1852. november 27-én, súlyos betegség következtében hunyt el. Az Analytical Engine, vagyis az „analitikai számolómű” sosem került megalkotásra.

Ám a történelem során rengeteg nő tett hozzá ahhoz, amelyet Ada Lovelace alapjaiban lefektetett. Grace Hopper amerikai matematikus és számítógép-pionír, a COBOL programozási nyelv egyik fő tervezője és fejlesztője volt. A modern számítógépes programozás és szoftverfejlesztés terén rengeteg mindent köszönhetünk neki.

Jean E. Sammet amerikai számítógép-tudós és programozó, a FORMAC programozási nyelv kifejlesztője. Az ő munkássága és hozzájárulása jelentős hatással volt a számítógépes nyelvek és programozás fejlődésére.

A szintén amerikai Margaret Hamilton számítógép-tudós, a NASA Apollo űrmisszióinak szoftverfejlesztőjeként és programozójaként írt történelmet. Ő vezette az Apollo programon belül az első szoftverfejlesztő csapatot, és fontos szerepet játszott a Holdra szállások sikerében.

Radia Perlman amerikai számítógép-tudós és mérnök, aki jelentős hozzájárulást tett a hálózati protokollok és az internetes hálózatok fejlesztéséhez. Ő volt az STP (Spanning Tree Protocol) és a TRILL (Transparent Interconnection of Lots of Links) protokollok kifejlesztője.