Amerikaifoci-karrier után programozás? Simán!
Krizsai Botondot nem kell bemutatni a sportrajongóknak, hisz ő a legjelentősebb karriert futó magyar amerikaifocijátékos. Azt már kevesebben tudják, hogy a Prooktatásnál tanul Python programozást.
Krizsai Botondot nem kell bemutatni a sportrajongóknak, a legjelentősebb karriert futó magyar amerikaifocijátékos Németországban első- és másodosztályban is szerepelt. A tehetséges falember elmúlt 17 évét a sport töltötte ki, ám a még mindig csak 32 éves fiatalember tudatosan készül az amerikaifocipályafutás utáni időkre is. Interjú.
– De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen az életedben eddig a sport játszotta a főszerepet…
Krizsai Botond: Tizenhat évesen kezdődött az amerikaifocikarrier, akkor azonban még gyerekcipőben járt ez a sport Magyarországon, de tehetségesnek találtak, és volt lehetőségem külföldön bizonyítani. Németországban szerepelhettem az első és a második vonalban.
– Természetesen ebben a sportágban Amerika a csúcs, veled kapcsolatban felmerült tengerentúli lehetőség?
K. B.: Sajnos abban az időben még nem volt ennyire nyitott a piac, ha most lennék 18 éves, teljesen más lehetőségek lennének. Ha valaki atletikusabb, akkor azt azonnal kipróbálják Amerikában. Az elmúlt 4-5 évben az amerikaiak nyitottak az európai piacra, figyelik a fiatal sportolókat, kosárlabdázókat, birkózókat, stb, és ha testalkatra, mozgáskultúrára megfelelnek az elvárásnak, akkor már viszik is. Aki erősebb, magasabb, azt kiválasztják, és felraknak rá egy csomó izmot. Van egy olasz srác, aki kézilabdázott, elvitték, és két év alatt 30 kiló izmot pakoltak rá, most pedig már a Detroit Lionst erősíti az NFL-ben.
– Oké, az NFL nem jött össze, de maximálisan elégedett lehetsz a karriereddel, igaz?
K. B.: Még mindig nincs vége, van még pár jó év bennem. De az igaz, hogy mindig sikerült jó döntéseket hozni, és a nehezebb helyzetekből is erősebben kijönni. Volt súlyos sérülésem is, a 2016-os térdműtétem után azonban még jobb játékosként tudtam visszatérni.
– Márpedig egy térdsérülés akár végzetes is lehet az amerikaifociban. Mi volt a sikeres visszatérés receptje?
K. B.: A rehabilitáció során sikerült elhinni, hogy én vagyok a legjobb!
– Hosszú idő után idén ismét Magyarországon szerepelsz, a Fehérvár Enthroners csapatában játszol. Azonban a sportkarriernek egyszer vége, te pedig már készülsz is a távolabbi jövőre…
K. B.: Ahogy mondtam, még van bennem pár jó év a pályán, és a számomra mindig fontos volt, hogy a legjobbak ellen szerepelhessek, ezért örültem a legerősebb európai ligában szereplő Enthroners hívásának. Azonban függetlenül attól, hogy mennyi van még a sportban, már készülök a befejezés utáni időszakra is.
– Volt konkrét helyzet is az életedben, amely arra sarkallt, hogy gondolj a sport utáni időkre is?
K. B.: A pandémia első évében döbbentem rá, hogy a pályafutásomban bármi megtörténhet, akár tőlem függetlenül is. Abban az évben szerencsém volt, mert a csapat gondoskodott rólam, de éreztem, hogy lépnem kell. 2020 augusztusában pedig jött az elhatározás a változásra. Valami újat akartam az életemben, ezért egy német kommunikációs cégnél munkát is vállaltam. De tanulni is szerettem volna, így jött képbe a programozás. Tavaly nyáron ráfeküdtem a témára, szeptemberben pedig bele is vágtam a Prooktatásnál.
Idén januárban pedig már sikeres vizsgát tettem.
– Melyik programnyelvet választottad?
K. B.: A Pythonnal kezdtem, mert az nagyon alap, sok minden épül rá, ráadásul voltak barátaim, akik szintén ezzel foglalkoztak, és ajánlották. A tervem az, hogy amíg tart a sportkarrierem, addig ezt szeretném még fejleszteni, hogy aztán maximálisan felkészült legyek.
– Segíts a programozó képzést fontolgatók számára, hogy milyen volt külföldről online tanulni, és hogy tudtad összeegyeztetni a tanulást a munkával és az élsporttal?
K. B.: Bár tavaly még Berlinben éltem, és jól beszélek angolul és németül is, mégis magyarul szerettem volna tanulni, egy olyan helyen, ahol összeegyeztethető a tanulás a munkával és a sporttal. Így találtam meg a Prooktatást. Úgy nézett ki a napom, hogy reggel 8-tól 2-ig dolgoztam, aztán irány a konditerem, vagy a sérülésem miatt fizikoterapeutához jártam, de úgy kellett szervezni, hogy este 6-kor ott legyek a gép előtt a Prooktatás tanfolyamán.
– És mi a terv a programozói jövőre nézve?
K. B.: A hazaigazolás után most kezdenek helyrerázódni a dolgok, költöztünk, stb., de éppen most a héten kezdtem nézegetni, hogy mi legyen a következő lépés, melyik legyen a következő tanfolyam. Valószínűleg a Data Science irányt választom, és azt nézegetem, hogy mikor indulnak a kurzusok. Mindenképpen szeretnék még sokat tanulni, több tanfolyamot elvégezni, és rengeteget gyakorolni.
