Hírek

Mi a baj az állami képzésekkel?

2022-08-08

Ez az írás első sorban az államilag elismert felnőttképzésekről szól. Hogy lehet, hogy valaki hónapokig, évekig tanul, és utána mégsem tud elhelyezkedni a megszerzett tudásával?

Mi a baj az állami képzésekkel?

 

Először is, szögezzük le: ez az írás első sorban az államilag elismert felnőttképzésekről szól. A Műszaki Egyetem vagy az ELTE informatikus képzésével alapvetően nincs baj, csak arra kell ügyelned, hogy legyen szakmai gyakorlatod is, mire lediplomázol! Az egyetemen tanult anyag kicsit elméleti, ezért, bár az informatika szakon végzetteket örömmel felveszik a cégek, ez alól kivételt képeznek azok, akik nem dolgozak semmit az egyetem alatt és így nem ültették még át a gyakorlatba a tudásukat.

 

A felnőttképzés megítélése már kevésbé kedvező. Egy államilag elismert (korábban OKJ-snak hívott) diák írta meg nekünk tapasztalatait:

 

A szoftverfejlesztő okj-s képzést elvégeztem,
de sajnos webfejlesztésből csak html+css volt,

php és backend rész egyáltalán nem,

igy ezzel nemtudtam elindulni,

a szoftverfejlesztő részen C#-ot tanítottak,

Itt elég egyszerű windows-os felületű programot csináltunk,

és itt már legalább felhasználónév+jelszó

meg valamennyi adatbázis kezelés,

meg adat rendezés volt.

Ezekkel az a problémám,

hogy sem junior állásokra

sem saját vállalkozásként nem tudtam vele elindulni,

és vissza kellett térnem az eredeti 3D mérőgép programozó szakmámhoz, mert valamiből megkell élni, így viszont magamtól nem nagyon tudtam fejlődni programozás terén.

Nem tudom, mivel lehetne fejlődni,

amivel programozóként felvennének valahova,

mert a mostani tudásomért nem nagyon tudnék olyat vállalni ami egy kerek egész program vagy honlap.

 

Persze van, aki el tud helyezkedni az államilag támogatott felnőttképzés révén, ugyanakkor az idézett tapasztalat a legkevésbé sem egyedül álló. Hogy lehet, hogy valaki hónapokig, évekig tanul, és utána mégsem tud elhelyezkedni a megszerzett tudásával?

Alapjába véve a probléma az államilag támogatott képzésekkel, hogy cserébe az állam pontosan meg is mondja, mit szeretne a képzésben látni. Ez valahol érthető, ha költségvetésből támogatnak egy oktatást, biztosak akarnak benne lenni, hogy valóban azt oktatják, amit kell, ezért meg van szabva a szükséges programnyelvek, kompetenciák elérendő szintje, és az is, hogy a képzésen belül ezek mekkora óraszámban kell, hogy leoktatásra kerüljenek. Sajnos a gyakorlatban a piaci igények változnak. Ami 5-10 éve ésszerű oktatási anyag volt, az ma már elavult. Jelenleg junior Typescript, React programozóként, vagy mobil alkalmazás fejlesztőként jóval könnyebb elhelyezkedni, mint kezdő C# vagy Java programozóként.

 

A munkaerő piac specilaizációja is közrejátszik. Egy front-end fejlesztőnek ma már egyáltalán nem kell a back-endhez értenie. Felvétele szempontjából hasznosabb, ha alapos és gyakorlati tudása van a front-end technológiákban, mint ha széles körű, de nem elég jól elsajátított tudással rendelkezne – az államilag megszabott képzésekre pedig inkább az utóbbi a jellemző.

 

Végül meg kell említenünk, hogy a legtöbb államilag elismert képzés nem nulláról indul, mint például a Prooktatásnál! Példaként említhetjük a “Adatbázis üzemeltető (specialista)” képzést, ami valóban hasznos PHP és SQL tanfolyamnak tűnik, állami támogatással, ugyanakkor bementeti feltétele a meglévő “06134006 Junior rendszerüzemeltető” képesítés megléte. A 06135001 számú Webfejlesztő képzés feltétele, hogy már ismerjünk valamilyen magas szintű programozási nyelvet (pl. C#, Java, C++), és SQL alapismerekkel is bírjunk. Ezek a megkötések nagyon kevés támogatott tanfolyam lehetőséget hagynak azoknak, akiknek nincs komolyabb informatikai hátterük.

 

Persze, nem szabad figyelmen kívül hagyni az államilag támogatott képzések nagy előnyét, hogy államilag elismert képzésd adnak, szemben a kisebb-nagyobb magán oktató cégek és bootcamp-ek okleveleivel. Ez sok területen valóban fontos. Egy targoncás hiába mondja, hogy tud targoncát vezetni, egy nővér pedig hiába mondja el, mennyi tapasztalata van beteg emberekkel, egyik sem dolgozhat, ha nincs meg a megfelelő papírja. Az informatika azonban pont nem ilyen. A cégeket nem, vagy csak kis mértékben érdekli, hogy az álláshirdetésre érkező jelentkezők hol szerezték meg a tudásukat. Mindenképp ugyanazt a teszt feladatot fogják megkapni, és akinek jobban fog az sikerülni, az fogja betölteni az adott programozói vagy webfejlesztői állást.